Holmes meglepetten pillantott fel. Fiatal, k�l�n�sen feh�rb�r� l�ny �llt el�tte, hatalmas, csillog� szemekkel. Alig �rt a f�rfi v�ll�ig; alacsony, t�r�keny termete miatt az ember legfeljebb tizenhat �vesnek n�zhette. V�r�sessz�ke haj�t k�t vastag copfba fonta, pisze orr�t szepl�k bor�tott�k, orc�j�t vid�m, eg�szs�ges p�r �kes�tette. A szemei... A szemei valami fantasztikusan nagyok voltak, csokol�d�barn�k �s �l�nkek.

- L�tom, hogy sz�ks�ge van valakire - folytatta, mit sem t�r�dve a detekt�v elk�ped�s�vel.

- Mib�l gondolja? - k�rdezte h�v�sen Holmes.

- Nem gondolom. �rzem.

- Vagy �gy.

Egy pillanatig azt hitte, tal�lkozott valakivel, jelen esetben pont egy n�vel, aki ugyan�gy, mint �, n�h�ny apr� jelb�l... mert k�ts�gk�v�l, b�rmennyire nem akarja, l�tszik rajta... a figyelmes szeml�l� sz�m�ra... nevel�n� sehol... Mrs Hudson keresztl�nyai nem mozg�s�that�ak... tal�n hirdetnie k�ne... �s akkor ez a l�ny, f�lig m�g gyerek... csak meg�rzi... �rezni.

- Valami nyomasztja. Nem szeretn�k tal�lgatni, nem az �n dolgom...

"Milyen b�lcs! Vajon volt m�r olyan, aki elzavarta, mert bele�t�tte az orr�t m�s dolg�ba?" - gondolta g�nyosan. " �n mi�rt �llok m�g itt? Mi�rt hallgatom? Mert... szinte m�g gyerek. Az �letemet pedig egy gyerekkel egy�tt fogom elt�lteni, b�rmennyire is nem tetszik a gondolat. Meg kell szoknom. T�relem kell."

- ...viszont pr�b�lja meg lek�zdeni! Mutassa meg, hogy igenis sz�p az �let! Az id� kider�lt m�ra, az emberek t�bbnyire boldogok... - csacsogott. �s csacsogott. Holmes sz�rakozottan hallgatta, �s hagyta, hogy v�gigvezesse a parkon. Vir�gok, f�k, madarak, �rdekes emberek...

" Kisl�ny. Tal�n a Gyermek is ilyenre fog megn�ni. Nem tudom. Nem tudom, mi hat�rozza meg egy gyerek jellem�t. Egy gyerek�t, akinek se apja, se anyja, csak egy h�zvezet�n� �s annak a j� sz�ve... M�g egy nevel�n� sincs. Senki, aki nevelni tudn�. Tal�n egy tanulm�nyt fogok �rni a t�m�b�l, de el�bb feladok egy hirdet�st az �js�gban. Megold�s kell..."

- Jobban van? - A csilingel� hang �tt�rte elm�lked�s�nek l�thatatlan burk�t.

- Nem voltam rosszul - felelte. A l�ny f�lrehajtott fejjel, hunyor�tva szeml�lte.

- Mindenki ezt mondja - jelentette ki v�g�l. Szavaib�l hi�nyzott minden s�rt�d�tts�g.

- Mindenki? - A detekt�v �rdekl�dve kiegyenesedett, fej�t felkapta.

- Akikkel besz�lek - V�llat vont. - Az emberek nagyon �rdekesek. �rezni rajtuk, ha valami nincs rendben, ha boldogok, ha f�lnek, ha szokatlanul �rzik magukat, de nem tudj�k megfogalmazni, mi�rt... - sorolta. A f�rfi b�lintott, hogy t�k�letesen �rti a "mindenki" fogalm�t. Egy tucat �rzelmi �letet �l� ember, akik a k�z� a l�ny m�r �t is besz�m�totta.

"�rzelmek... Feleslegesek. Elterelik az �rtelemr�l a figyelmet, elhom�lyos�tj�k az elm�t. �sszezavarnak."

- Oh�... Most megvet - sustorogta a l�ny, �s szemei der�sen villantak.

- Ezt is... �rzi?

- Pontosan. B�r... az im�nti k�rd�s�vel bebizony�totta az igazamat.

- Teh�t �n szerint, kisasszony, a legfontosabbak az �rz�sek. �rzelem. A sz�v.

- �n szerint pedig mindenek f�l�tt �llnak a t�nyek. �rtelem. Az �sz.

�sszen�ztek.

- Nem vagyunk egy v�lem�nyen - �llap�totta meg a l�ny csendesen.

- Nem - �rtett egyet Holmes. A l�ny kuncogott. - Kisasszony, maga kiv�l�an kifigyeli az emberek �rz�seit, de semmit sem vesz �szre a r�szletekb�l.

- Mif�le r�szletekb�l?

- P�ld�ul egy olyan r�szletb�l, hogy �n nem v�gez semmif�le munk�t, holott l�tszik, �g a tettv�gyt�l, bizony�ra gondos nevel�st kapott, �m nem aj�nlott�k be sehova. M�gsem hirdet, hiszen volna egy remek p�rtfog�ja, ha rendben kij�nne az �desapj�val. Mivel azonban nincs meg a kell� �sszhang, �s val�sz�n�leg az �desanyja k�zbenj�r�s�ra sem sz�m�that... nos, ez�rt ink�bb Londonban barangol, �s �n t�mogat m�sokat.

- Leny�g�z� - a l�ny hangj�ban nem csengett se b�mulat, se g�ny. Teljesen �rzelemmentes volt. Az arca �res. M�g a szem�n se l�tszott semmi.

- Teh�t helyesek a meg�llap�t�saim.

- �gy valahogy.

Hallgattak.

- K�vetkeztetni �n is tudok. Egy keveset, de ez �ppen el�g.

- Igen?

- �n egy hideg, l�lektelen g�p. Egy prec�zen megalkotott szerkezet.

- Kisasszony, maga azok k�z� tartozik, akiket er�sen az �rzelmek vez�relnek. Sajn�lom, hogy megb�ntottam...

- �n is sajn�lom. J� napot!

Elsietett. Holmes b�mult a lebeg� fonatok ut�n, �s egy kis b�ntudatot �rzett. K�r volt akaratlanul is megs�rteni. Nem viselkedett �riember m�dj�ra.

Hab�r... Mindegy az eg�sz. �gysem l�tja soha t�bb�.