23. Az els� nap, ut�na

Reggel, ahogy fek�dtem az �gyamban, m�g mindig nem hittem el azt, ami t�rt�nt. Holmes megk�rte a kezemet. Sherlock Holmes, minden id�k tal�n legh�resebb detekt�vje feles�g�l fog venni. �gy �reztem magam, mint valami tizen�ves csitri, miut�n „�lete szerelme” azt k�zli vele, hogy szeretn�, ha j�rn�nak.

Boldog voltam, nagyon boldog. De r�m�lt is. Nem tudtam, mivel fog j�rni, �s az a helyzet, hogy Holmes-ban sem b�ztam teljes m�rt�kben. M�rmint abban, nem hogy most hirtelen, egy ember kedv��rt hajland� v�ltoztatni az eddigi �let�n, �s a csal�dnak is helyet szor�tani benne. Persze azzal tiszt�ban voltam, hogy most nem fog valami szokv�nyos �ll�st keresni, �s folytatja a detekt�v-szakm�t. Nem is k�rtem volna t�le soha ilyet. Ezent�l m�r nagyobb felel�ss�g h�rul r�, hiszen neki is gondoskodnia kell valakir�l, azt�n majd valakikr�l. Annyi mindent kellett volna megbesz�ln�nk, m�gis hogyan gondolta ezt a dolgot, de nem akartam er�szakosnak t�nni. J�, j� tegnap elmondta, hogy hajland� �ldozatot hozni, �s ezt komolyan gondolta, csak annyiszor csal�dtam m�r… �gy v�ltem, hagynom kell m�g egy kicsit �t is, hadd szokja a dolgot; az �rz�st, hogy tartozik valakihez.

Sz�vesen �br�ndoztam volna m�g tov�bb, de sz�l�tott a munka, fel kellett kelnem. Ez most egy kicsit k�nnyebben ment, mint m�skor. Felszabadult voltam, k�nnyed �s �gy �reztem, b�rmire k�pes vagyok.

Lelibbentem a konyh�ba �s neki�lltam, hogy reggelit k�sz�tsek. �gy d�nt�ttem, ma a nagy detekt�v a kedvenc�t kapja: sonk�s toj�st, pir�t�st �s er�s, Earl Grey te�t. M�g d�doltam is f�z�s k�zben, Mrs. Hudson meg is jegyezte, hogy milyen j� kedvem van ilyen kor�n reggel. Nem akartam neki sz�lni az este t�rt�ntekr�l, �gy csak r�mosolyogtam. B�r lehet, hogy sejtette, ki vagy legal�bbis mi lehet a dolog m�g�tt. A szerelem.

Izgatottan vittem fel a reggelit Holmes-nak. A szalonba l�pve, nem tal�ltam ott, de hallottam, hogy �bren van, �s val�sz�n�leg �lt�zk�dik. Egy dalt d�dolt, m�g f�ty�r�szett is hozz�. �gy t�nt, m�snak is j�l indult a reggele.

Megter�tettem, �s v�rtam, hogy v�gre megjelenjen. Amikor megl�tott, sz�les mosolyra h�zta a sz�j�t. An�lk�l, hogy b�rmit is sz�lt volna, odaj�tt hozz�m, �s finoman sz�jon cs�kolt, kez�t a derekamra t�ve.

-         J� reggelt, Sarah!

-         J� reggelt, Mr. Holmes!

-         Sherlock.

Csod�lkozva n�ztem r�.

-         Sherlock?

-         Igen, sz�l�ts a keresztnevemen. Legal�bbis, ha kettesben vagyunk. �gy v�lem, miut�n eljegyeztelek, ezt megengedhetem neked.

-         �n is �gy gondolom.

Megcs�koltam �s �t�leltem.

-         A kedvencedet k�sz�tettem reggelire.

-         Igen, l�ttam. Nem is tudom, mivel szolg�ltam r�.

Cinkosan r�kacsintottam.

-         �, tudod te azt nagyon j�l…

Felnevetett, azt�n elengedett �s helyet foglalt az asztaln�l, �n pedig visszat�rtem a konyh�ba, hogy neki�lljak az eb�d f�z�s�nek. Mint m�r eml�tettem, mi�ta Mrs. Hudson rosszul lett, a h�zimunk�k t�bbs�g�t �n v�geztem. Legal�bbis azt, ami f�raszt�bb volt. Az id�s h�lgy k�t�tt, varrt, meg�nt�zte a vir�gokat, port t�r�lgetett; nem akartam, hogy t�ls�gosan meger�ltesse mag�t. Olyan voltam, mint egy igazi h�ziasszony, aki meleg vacsor�val v�rja a f�rj�t (Holmes-t) �s gondoskodik a nyugodt otthoni l�gk�rr�l.

D�lel�tt l�togat�ba �rkezett Watson. Hosszasan besz�lgettek Holmes-szal, majd megeb�deltek, �s egy�tt t�voztak. El�g titokzatos volt az eg�sz, de �gy gondoltam, biztos valami �j �gy hozta �ket ennyire l�zba.

Sherlock m�g azt is k�z�lte, hogy ne v�rjuk vacsor�val, k�s� estig t�vol lesz. Nos, �n, ha akartam se tudtam volna �t megv�rni, mert 10 �ra k�r�l hullaf�radtan d�ltem az �gyamba.

�lmomban otthon voltam, a saj�t vil�gomban. De nem egyed�l. Sherlock ott volt velem, �s nyomoz�k�nt dolgozott. Ugyanolyan h�res volt, mint most, vagy tal�n m�g h�resebb (TV, r�di�, internet ugye). �n �js�g�r�k�nt dolgoztam, de �ppen egy reg�ny�tletet is d�delgettem magamban. Sherlock �s �n h�zasok voltunk. Az els� k�z�s gyerek�nket v�rtuk. Nagyon, nagyon boldogan teltek napjaink. Az �jszak�inkr�l sajnos nem tudok semmit, mert miel�tt a l�nyegre t�rt�nk volna, fel�bredtem. Egyszer m�g az utc�n fog kik�tni az az �tkozott �breszt��ra.