22. fejezet

„Legyen a feles�gem.”

A d�bbenett�l csak t�togni tudtam. Mivel k�sett a v�lasz, Holmes is egyre agg�d�bb k�pet v�gott.

-         Tal�n �n nem ezt szeretn�?

-         Nem. Azazhogy de. Illetve nem tudom. Ne �rtsen f�lre, minden igaz, amit mondtam, de ez most nagyon meglepett. Sherlock Holmes nem az, aki el��ll h�zass�gi aj�nlattal.

-         Sherlock Holmes intim viszonyba sem bonyol�dik n�kkel, �nnel m�gis megtettem. – Egy kiss� d�h�s volt a hangja.

-         Tudom. – Elkezdtem fel �s al� j�rk�lni a szob�ban.

-         Sarah, �n azt hittem, �n erre v�gyik. Hiszen �ppen az el�bb mondta, hogy testest�l-lelkest�l velem akar lenni. Akkor meg nem �rtem.

-         �gy is van, de ez nem jelenti azt, hogy �nnek most feles�g�l kell vennie. N�zze… - visszamentem hozz�. – �n szeretem �nt. T�nyleg. Ugyanakkor nem kell engem az�rt feles�g�l vennie, mert �n szerint �n erre v�gyom, vagy �gy helyes, vagy mittudom�n. Nem visszakozni akarok, de v�giggondolta, hogy a h�zass�g mivel j�r az �n sz�m�ra? �lj�nk le.

Helyet foglaltunk a kanap�n. Megfogtam a f�rfi mindk�t kez�t, �s a szem�be n�ztem.

-         �n egy olyan ember akinek f�ggetlens�gre �s nagy szem�lyes szabads�gra van sz�ks�ge. Olyan, aki m�r j� ideje csal�d n�lk�l �l, akinek nem kell alkalmazkodnia senkihez. Akinek megvannak a maga szertart�sai, szok�sai, elk�pzel�sei az �let rendj�r�l, �s eddig nekem �gy t�nt, hogy nem k�v�n v�ltozni. Nincs k�ts�gem a sz�nd�kai fel�l, �s igencsak megtisztel�, hogy velem k�pzeli elt�lteni h�tral�v� �let�t. De �n olyan emberhez k�v�nok hozz�menni, aki tiszt�ban van azzal, mit v�llal. Nem akarom, hogy ezent�l engedelmes, otthon�l� f�rj legyen, mert �n egy �nt�rv�ny� �s k�l�nc emberbe szerettem bele. Viszont ha megtessz�k ezt a l�p�st, megv�ltozik az �let�nk: m�r nem csak magunk�rt, hanem m�s�rt, �s k�s�bb, m�sok�rt is felel�ss�get kell v�llalnunk.

Nagyot s�hajtottam. Egyel�re kifogytam a mondanival�b�l. Holmes a padl�t n�zte, de nem engedte el a kezemet.

-         Higgye el, Sarah, hogy ezt a d�nt�st nem egy �jszaka, vagy n�h�ny perc alatt hoztam. Minden igaz, amit r�lam mondott. �s �n sem akarok gy�keresen v�ltozni. Eg�szen eddig a munk�m t�k�letesen kiel�g�tett. Egy-egy felg�ngy�l�tett �gy feldobott, boldog voltam t�le, �s nem is k�v�ntam t�bbet az �lett�l, mint sok-sok munk�t. Azt�n j�tt �n �s lassan r�d�bbentem, hogy valami hi�nyzik az �letemb�l. Van bennem egy �r, ami eddig is ott volt, csak nem vettem r�la tudom�st, illetve elfedt�k a drogok �s a munkam�nia. R�ad�sul f�ltem att�l, hogy ha teret adok az �rzelmeimnek, akkor az akad�lyozni fog az esetek felder�t�s�ben. T�vedtem: siker�lt sz�tv�lasztanom a munk�t �s a mag�n�letet. Ebben nagy szerepe van �nnek is: pontosan tudja, mikor k�zeledhet hozz�m, ha �gy tetszik, �rzelemmel �s mikor �rtelemmel. Azt hiszem, ez volt az a d�nt� pont, ami arra sarkallt, hogy meghozzam ezt a fontos d�nt�st.

V�gre r�mn�zett.

-         Sok sz�rny�s�get l�ttam m�r �letemben, �s minden bizonnyal fogok is. Kell nekem valaki, aki el tudja feledtetni, ak�rcsak egy r�vid id�re is, hogy milyen borzaszt� teremtm�ny az ember. Ez�rt hajland� vagyok fel�ldozni a szem�lyes szabads�gom egy r�sz�t is. Nem mondom, hogy k�nny� f�rj lesz bel�lem, ezt �n is tudja nagyon j�l. De ha nekem hajland� t�maszt ny�jtani h�tralev� �letemben, minden er�mmel azon leszek, hogy �nt boldogg� tegyem.

Nem szoktam el�rz�keny�lni, de nem tudtam visszatartani a k�nnyeimet. Holmes r�m�lt arc�t l�tva elmosolyodtam.

-         Azt hiszem, egy ilyen �rvel�s ut�n nincs m�s v�laszt�som, minthogy igent mondjak.

A f�rfi szemei kikerekedtek.

-         Val�ban?

-         Igen. Szeretn�m, ha feles�g�l venne.

Ebben a pillanatban a detekt�v felkapott, �s forogni kezdett velem. Eg�szen addig, am�g sz�d�lni nem kezdtem, �s sz�ltam, hogy ennek nem lesz j� v�ge. Egym�st �lelve n�zt�k a m�sik arc�t, nem sz�ltunk egy sz�t sem. V�g�l el�g udvariatlan m�don bele�s�tottam a Holmes k�p�be, amit � kacag�ssal fogadott. Sz�momra �g�s volt, de abban megegyezt�nk, hogy ideje kipihenni a mai nap f�radalmait. M�g egy utols� cs�kkal elb�cs�ztunk egym�st�l, �s nyugov�ra t�rt�nk, ki-ki a saj�t szob�j�ban.