19. Boldog sz�let�snapot!

Egy augusztusi reggelen borzalmas fejf�j�ssal �bredtem. Ahogy megpr�b�ltam kik�sz�l�dni az �gyb�l, hallottam az es�cseppek kopog�s�t az ablakon. Front van. Remek. Hogy ezt a hajlamot nem tudtam volna otthon hagyni!

A „kellemes” �bred�s r�nyomta a b�lyeg�t az eg�sz napomra. Ehhez hozz�j�rult az is, hogy nem volt Panadol, ami 20 perc alatt seg�tett volna rajtam. Mrs. Hudson ugyan f�z�tt nekem te�t, aminek seg�tenie kellett volna, de csak �melyegni kezdtem t�le. Holmes-szal nem tal�lkoztam, a h�zvezet�n� szerint csak k�s� est�re, vagy m�snap reggelre volt v�rhat�. �gy t�nt, aznap semmi sem fog �sszej�nni.

Reggeli ut�n a szalont takar�tottam, �s f�l szemmel r�pillantottam az �js�gra. Nem hittem a szememnek. A d�tum szerint 28-a volt, a sz�let�snapom. Mivel pontosan tudtam, hogy senki nem fog felk�sz�nteni, semmi m�sra nem v�gytam, mint legyen v�ge ennek az �tkozott napnak. Ha lehet, m�g rosszabb kedvem lett. Mrs. Hudson pr�b�lta kital�lni mi bajom van (Valaki b�ntott kedvesk�m? �, persze: Mr. Holmes olyan durva tud lenni n�ha.). Hi�ba mondtam, hogy semmi bajom, csak bal l�bbal keltem fel, szerintem nem hitte el. Mindenesetre b�k�n hagyott.

Miut�n v�geztem a h�zimunk�val, a szob�mba mentem, pizsam�t vettem fel, �gyba b�jtam. Egy b�gre forr� csokival �s valami olcs�, nem t�l fordulatos szerelmes reg�nnyel pr�b�ltam �polni a lelkem.

�jf�lt �t�tt az �ra, az olvas�ssal is v�geztem. �gy d�nt�ttem, ideje aludni. Abban b�ztam, egy j� alv�s mindent megold, a holnap biztos jobb lesz. M�r �ppen eloltottam volna a l�mp�t, amikor kopogtattak az ajt�n.

Ez biztos Holmes lesz!

-         Szabad!

Az ajt� kiny�lt, �n pedig az �gyamr�l elrugaszkodva eg�szen a meglep�d�tt detekt�v nyak�ba vetettem magam. Gyakorlatilag a nyak�t �t�lelve, rajta csimpaszkodtam, am�g lejjebb nem hajolt kicsit, hogy le�rjen a l�bam a padl�ra. Feln�ztem r�.

-         Ennyire hi�nyoztam? – mosolygott.

-         Nagyon. – megcs�koltam.

-         Ennek �r�l�k. Hoztam �nnek valamit.

-         Nekem? – akkor vettem �szre, hogy egy csomagot tart a kez�ben.

-         Igen, mert inform�ci�im szerint �nnek ma van a sz�let�snapja. – R�n�zett a zseb�r�j�ra. – Illetve most m�r tegnap. Tess�k!

�gy vigyorogtam, mint egy idi�ta. Le�ltem az �gyra, �s mint az �r�lt, bontottam ki a csomagot. Nem akartam hinni a szememnek: egy aranyos, barna pl�ss maci volt, olyan m�retre szabott kab�tban �s sapk�val a fej�n, mint amilyet Holmes hord.

-         Gondoltam, hogy ha nem vagyok itt, akkor is lesz, aki vigy�z �nre…

-         Nagyon k�sz�n�m! – majdnem s�rtam. �t�leltem.

Miut�n elengedtem, lassan fel�llt.

-         K�s�re j�r, ideje lefek�dni. J� �jt, Sarah! – Lehajolt, megcs�kolt, majd az ajt� fel� indult.

-         V�rjon! – ki�ltottam.

Megfordult �s k�rd�n r�mn�zett.

-         Maradjon itt �jszak�ra!

-         De Sarah…

-         K�rem, aludjon itt velem. CSAK alv�s, semmi m�s. – k�rlelve n�ztem r�. – Nagyon szeretn�m…

Egy darabig habozott, majd b�lintott.

-         Rendben.

Levetette a cip�j�t, a fel�lt�j�t, a mell�ny�t �s a nyakkend�j�t. A mandzsettagombjait letette az �jjeliszekr�nyre, ingj�nek k�t fels� gombj�t kigombolta (�n itt nyeltem egy nagyot, de nem vette �szre), leoltotta a villanyt, v�g�l lefek�dt mell�m. Miut�n beb�jt a takar� al�, �n hozz�b�jtam �s �t�leltem.

�reztem az illat�t, a teste meleg�t. Fejemet a mellkas�ra tettem, �s hallottam, milyen hevesen ver a sz�ve. Alig tudtam meg�llni, hogy ne kezdjem el kigombolni az ingj�t, hogy ne szabad�tsam meg r�vid �ton minden egyes ruh�j�t�l �s v�gre szeretkezz�nk egy j�t.
Igyekeztem elterelni a gondolataimat. Hallgattam az es�cseppek kopog�s�t az ablakon, �s Holmes egyre egyenletesebb szuszog�s�t; azt�n lassan, engem is elnyomott az �lom.