18. Summer of Love

Egy h�t eltelt�vel Mrs. Hudson-t legfeljebb �gy lehetett volna �gyban tartani, ha lek�t�zz�k (amit �n ind�tv�nyoztam is: Holmes nevetett, Watson viszont – finoman sz�lva – nem lelkesedett az �tlet�rt). B�r az id�s h�lgy bizonygatta, hogy „Nincs nekem semmi bajom!”, az�rt egyszer eml�tette, hogy bizony � is nagyon megijedt, �gy nem esett nehez�re a nehezebb, f�radts�gosabb munk�kat nekem �tengedni. Gyakorlatilag szinte az eg�sz h�ztart�st �n vittem.

A nagy detekt�v valami szupertitkos �s igen bonyolult �gy�n dolgozott. �ltal�ban egy esettel egy h�t alatt v�gezni szokott, de ez most igencsak elh�z�dott. Nem is nagyon l�ttam, csak kora reggel, vagy k�s� este. Ha kettesben voltunk, mindig cs�kkal �dv�z�lt, ami egy kocsm�ban elt�lt�tt, inform�ci�szerz� �jszak�ja ut�n kev�sb� volt felemel� �rz�s. Ett�l f�ggetlen�l nagyon boldog voltam.

�gy d�nt�tt�nk, nem verj�k nagydobra a kapcsolatunkat. Ez nem is volt baj, mert egyik�nk sem tudta, mi lesz a v�ge. Tal�n h�zass�g? Vagy belef�radunk �s �gy d�nt�nk, Holmes-nak m�gsem val� a csal�di �let? Nem volt kedvem ilyeneken gondolkodni, ink�bb �lveztem a jelent.

A cikkeimet falt�k az olvas�k. Egyre csak tal�lgatt�k, hogy ki lehet az �ln�ven publik�l� szerz�. A tippek k�z�tt a k�vetkez�k is szerepeltek: angol herceg, munk�scsal�d sarja, gazdag vid�ki f�ldbirtokos, szeg�ny hivatalnok, k�lf�ldi diplomata stb. Kiv�tel n�lk�l f�rfiak. M�g akkor sem gondoltak arra, hogy ak�r n� is lehet a szerz�, amikor a gyeng�bbik nem jogainak k�rd�s�t firtattam. Igaz, csak finoman, mert a lap sem kock�ztathatta meg, hogy mag�ra vonja a kir�lyn� haragj�t. Aki ugyan n� volt, �s nagy hatalommal rendelkezett, �m a n�k feladat�t mindenekel�tt abban l�tta, hogy gondoskodjanak csal�djukr�l.

J�tt a ny�r. Rendk�v�l forr�nak �g�rkezett. A korabeli ruh�k bizony nem a k�nikul�ra voltak kital�lva. A n�k m�g ilyenkor is hossz� ujj� ruh�ban j�rtak, mert nem barnulhattak le. Az azt jelentette volna, hogy �k fizikai munk�t v�geznek, amely a szeg�ny r�tegek feladata. �n minden egyes nap �tkoztam az ilyesfajta ostoba szab�lyokat. Ez�rt est�nk�nt, amikor visszavonultam a szob�mba, felvettem egy saj�t kez�leg varrt, apr� fels�t �s igencsak r�vid nadr�got, hogy valahogy csemp�sszek egy kis XXI. sz�zadi ny�ri viseletet a viktori�nus h�tk�znapokba. Kit�rtam az ablakomat, a fotelemet odah�ztam �s olvastam.
Egyik este megl�togatott Holmes. Akkor �ppen az ablakban �lltam, �s az utc�t n�ztem. Az akkori erk�lcs�ket igencsak s�rteget� �lt�z�kem m�g a sokat l�tott detekt�vet is meglepte.

-         Sarah, l�tom a bok�j�t!

-         Mr. Holmes, �n a t�rdemet is l�tja, meg a combomat is! Nem is besz�lve arr�l, hogy a kebleimet sem takarja sok minden.

-         Nos, addig m�g nem jutottam el. – Les�t�tte a szem�t. Zavarban volt.

-         V�rjon, felveszek egy k�nt�st.

-         Nem, nem maradjon csak. – K�zelebb j�tt, �s a f�lembe s�gta. – Nagyon tetszik a l�tv�ny.

Ha nem Holmes lett volna, azt mondan�m, hogy pajz�nul vigyorgott. Legsz�vesebben ott �s akkor letepertem volna. M�r j� ideje nem voltam f�rfival. Hozz� pedig m�r j� ideje vonz�dtam. De ugye nem mondhattam, hogy „Mr. Holmes, itt �s most tegyen a mag��v�!”. M�s kor, m�s szok�sok. Persze, ott is volt h�zass�gon k�v�li szex (nem is kev�s…), de az a „b�n�s �letm�dot” folytat� emberek tev�kenys�ge volt. �s b�r Holmes-r�l azt gondoltam, hogy � nem ilyen vaskalapos, de ha � engedett volna a k�s�rt�snek, akkor az azt jelentette volna, hogy nem tudja uralni az �rzelmeit. Akkor pedig m�r nem biztos, hogy teljesen tud koncentr�lni a munk�j�ra. �s ez Sherlock Holmes sz�m�ra a v�get jelentette volna.
Sz�val m�rlegelnem kellett: vagy kiel�g�ttetem v�gyaimat �s lehet, hogy vil�g elvesz�ti a nagy detekt�vet, vagy v�rok, h�tha valahogy megold�dik az �gy.

Ez ut�bbi mellett d�nt�ttem. Sz�val miut�n a f�rfi megdics�rte �lt�z�kemet, elhalv�ny�tottam a g�zl�mp�kat, sz�lesre t�rtam az ablakot �s letelepedt�nk az �gyra. �n hozz�b�jtam Holmes-hoz, � �t�lelt, simogatta a v�llamat �s mes�lt. �j �s kor�bbi �gyekr�l, �rdekes emberekr�l, olvasm�nyair�l, �n meg csak hallgattam �t, m�g �lomba nem szender�ltem. Azt�n �, amikor ezt �szrevette, �tment a saj�t szob�j�ba, hogy m�snap �jra mes�ljen.

�gy ment ez eg�sz ny�ron �t. Kiv�ve, amikor vid�kre utazott, vagy nehezebb �gy�n dolgozott. Olyankor �n sem kerestem, �s � sem keresett engem. Tudtam, hogy Holmes els�sorban mindig is nyomoz� lesz, �s csak m�sodsorban f�rfi. Ezt el kellett fogadnom. Ugyanakkor tiszt�ban voltam vele: ha �szreveszi, hogy hagyok neki szem�lyes szabads�got, akkor nem fog ell�kni mag�t�l �s nem fogok terhet jelenteni sz�m�ra.