Hajnalk�k

 ...Nem tudott aludni, felkapta h�t v�kony feh�r szat�n k�nt�s�t �s kiszaladt a kertbe. Nagyot s�hajtott ahogy a friss, langyos ny�ri leveg� �tj�rta a t�dej�t. Meleg, ny�ri este volt. A csillagok tal�n sosem ragyogtak m�g f�nyesebben. A Hold s�rg�s f�nye megvil�g�totta az apr� hajnalk�kat a kert t�nd�kl� z�ld f�v�ben. A kikelet els� harmatcseppei visszat�kr�zt�k az aranysz�n� f�nysugarat.

A l�ny az �gre emelte tekintet�t, mintha m�lyen mag�ban k�rt volna valamit.

 Ekkor meghallotta a kerti ajt� nyikorg�s�t, egy gondolat futott v�gig a fej�ben. Megfordult. ,,Istenem, � az." - gondolta,amikor megl�tta a f�rfi alakj�t k�rvonalaz�dni a Hold f�ny�ben. A f�rfi egy pillanat erej�ig megd�bbent, azt�n �gy sz�lt kedves, b�rsonyos hangj�n:

- Sz�p az �jszaka.- �s az �gre n�zett.

- Gy�ny�r�.

- De nem szebb mint Te.- mosolygott.

A l�ny meglep�d�tt, oly kev�ss� rem�lte ezeket a szavakat. Nem sz�lt, de �rezte, hogy a l�bai elzsibbadnak, ahogy a f�rfi k�zelebb l�p.

- Megleptelek?

- M...meg.De mi�rt mondtad ezt?

A f�rfi elmosolyodott �s v�gigsim�totta a l�ny haj�t.

- Sosem mondtam, pedig ez az igazs�g. K�zelebb hajolt �s megcs�kolta.A talaj mintha csak sz�nd�kosan cs�szott volna ki a l�buk al�l �s k�vetkez� percben m�r ott hevcertek a hajnalk�k k�zt.

 Tal�n csak ezek az apr� vir�gok a tud�i, mi t�t�nt abban a h�ts� kertben azon a f�lledt ny�ri hajnalon.