Hat

Egy �ra elmer�lt s�t�lgat�s ut�n m�g mindig semmi �tletem nem volt, amibe

a nagy detekt�v bele ne k�thetett volna, �gy v�g�l elhat�roztam, hogy az � m�dszere szerint j�rok el. Ami a legegyszer�bb, val�sz�n�leg az a helyes.

Most v�gre �gy indultam el a Baker Street fel�, hogy nem kellett nagy �vben kiker�ln�m a 221/b-t. L�tsz�lag hat�rozottan tartottam a h�z fel�, b�r a tenyerem csurom v�z volt. Er�lyesen bez�rgettem a kopogtat�val, �s reszketve v�rtam a fejlem�nyeket. Az ajt� kit�rult, �s egy �sz haj� asszony n�zett r�m �szinte k�v�ncsis�ggal. Tudtam, hogy nem lehet m�s, mint Mrs Hudson, de ezt nem t�rhattam napvil�gra.

- J� napot k�v�nok, Elizabeth Morgan vagyok, Mr Holmes-szal szeretn�k besz�lni igen fontos �gyben.- sz�laltam meg v�g�l.

- �, sajnos nincs most itthon, csillagom.- t�j�koztatott kedvesen- Mit�v�k legy�nk most? Megv�rhatja, ha �hajtja. Nem r�gen k�sz�lt el a finom s�tem�ny, de m�r biztosan kih�lt. F�radjon be, n�lam megv�rhatja.

Igaz�n nem tudtam volna megmondani, hogy csal�d�st vagy ink�bb megk�nnyebb�l�st �reztem, hogy Holmes-ot nem tal�ltam itthon.

K�sz�nettel elfogadtam h�t Mrs Hudson invit�l�s�t, �s a nyom�ban haladva bevonultam a szent�ly�be, amit a reg�nyek, �s filmek soha nem eml�tenek. A kis �tkez�-szalonj�ba, amib�l be lehetett l�tni a konyh�ba. Itt k�sz�lnek h�t azok az �nycsikland� falatok, amiket ennek a h�l�tlan rosszcsontnak k�sz�t szeretettel nap, mint nap. �nk�ntelen�l elmosolyodtam, �s �tforr�sodott a sz�vem k�rny�ke. De v�g�l hangosan csak ennyit mondtam:

- Bizony�ra egyik kalandos nyomoz��tj�t j�rja most is.

- Val�ban nyomoz egy �gyben, �m most csak b�tyj�hoz ment l�togat�ba. De ez is ritka alkalom, hogy felvil�gos�t�st tudok adni a holl�t�r�l, kisasszony. �ltal�ban csak elviharzik egy sz� n�lk�l. Azt�n agg�dhatunk �rte a doktor �rral, ha sok�ig nem t�r haza. –kacagott fel igen b�josan.

Figyeltem ezt a v�gtelen�l kedves asszonyt, �s csod�lkozva kellett meg�llap�tanom, hogy nem is olyan id�s. Hatvan k�r�l, ha lehetett. Az �sz haja megt�veszt�, �mde az arca sima, �s tiszta. Mosolya friss tavaszt sug�rzott, �s �radt r�la a szeretet, ha b�rl�ir�l besz�lt.

- Mindig ilyen bizalommal beh�vja Mr Holmes l�togat�it? –k�rdeztem. –Hiszen itt megfordulhat mindenf�le ember, ak�r b�n�s sz�nd�k�ak is, tekintve, hogy mivel foglalkozik a lak�ja.

- Igaza van, azonban, ha meg nem haragszik, nagyon rokonszenvesnek tal�ltam azonnal, ahogy megl�ttam. M�rpedig nekem el�g j� az emberismeretem.

- Ellenkez�leg! Nagyon megtisztel! -lelkendeztem- K�l�n�sen, mivel, ha siker�l, ami miatt idej�ttem, akkor el�g gyakran l�that majd itt, ebben a h�zban.

- Igaz�n? �s el�rulja nekem a sz�nd�k�t? –k�v�ncsiskodott.

- Ink�bb egyel�re nem tenn�m, babon�b�l. De ak�r sikerrel j�rok, ak�r nem, mindenk�pp besz�molok r�la ut�lag. –�g�rtem.

Ebben megegyezt�nk, majd arr�l kezdtem faggatni, hogy Holmes mikorra v�rhat� haza, �m v�laszad�sra m�r nem ker�lhetett sor. A bej�rati ajt� kiny�lt, �s egy s�rget� hang harsant fel:

- Te�t gyorsan, Mrs Hudson, k�l�nben �hen-szomjan veszek.

- A b�tyja nem a legjobb h�zigazda, ha �gy engedte el.

- Ez k�ts�gtelen, �m v�delm�re sz�lva - a klubj�ban l�togattam meg.

- �rtem, azonnal viszem a te�t. –majd hozz�tette- L�togat�ja �rkezett, Mr Holmes. –fel�m intett- Kisasszony!

Ekkorra m�r �n is el�sompolyogtam a l�pcs�h�zba. Szemt�l szemben m�g impulz�vabbnak l�tszott, mint amikor az utc�n l�ttam. �rdekl�d�, nyitott tekintet�b�l l�ttam, hogy j� hangulatban van. Ez�rt szinte f�jt belegondol-nom, hogy �n fogom azt elrontani.

- Elizabeth Morgan vagyok, �s halaszthatatlan �gyben j�ttem �nh�z.

- Nos, ha ennyire halaszthatatlan, akkor f�radjon velem a dolgoz�szob�mba.

El�reszaladt, �s el�z�kenyen kinyitotta el�ttem az ajt�t. El�gedett lehettem volna, azonban �szrevettem, hogy nekem nem rendelt cs�sz�t. Rossz pont, Sherlock dr�ga. -jegyeztem meg magamban tr�f�san.

- Nos, Miss Morgan, adja el� a probl�m�j�t, h�tha seg�thet�nk rajta.

- El�re kell bocs�tanom, hogy amit most hallani fog, annak elk�vet�s�ben nem a rossz sz�nd�k vez�relt. –esdekeltem.

- Mindenki ezt mondja, de ez sajnos ritk�n bizonyosodik be. Nos, halljuk a dolog l�nyeg�t. –s�rgetett.

- A rend�rs�g embere vagyok.

D�bbenten fordult fel�m a kandall�t�l, amit eddig elmer�lten kapar�szott hossz� ujjaival.

- Scotland Yard? Ah, k�v�ncsiv� tesz. –�s val�ban annak l�tszott.

Kicsit felb�torodtam, majd �gy folytattam:

- Az esem�nyek olyan gyorsan k�vett�k egym�st, hogy magam sem �rtem, hogy ker�ltem v�g�l ide, de az az igazs�g, parancsba kaptam a legfels�bb szintr�l, hogy j�jjek el, �s gy�zzem meg �nt, hogy megfigyel�k�nt maga mell� vegyen, �s tanulhassak �nt�l a rend�rs�g okul�s�ra.

Utols� szavaim alatt olyan hihetetlen�l sokf�le �rzelem t�kr�z�d�tt az arc�n, hogy el sem hittem, ez ugyanaz az ember, aki m�rv�nykem�nys�g� �br�zattal szokott fogadni b�rmilyen furcsa esetet. �m v�g�l m�g megd�bbent�bb m�don reag�lt. Hangosan kacagni kezdett.

- Rem�lem, hogy ez most csak egy tr�fa a rend�rs�g r�sz�r�l. –majd r�m�lt arcomat l�tva elkomolyodva meg�llap�totta - Nem, nem tr�fa.

- Val�ban nem, de k�rem, s�t k�ny�rg�m, ne utas�tson el, hiszen olyan r�vid ideje vagyok m�g �llom�nyban, hogy tartok t�le, azonnal elbocs�tan�nak.

- Ha annyira tapasztalatlan, akkor ugyan mi�rt �nt k�ldt�k ide ezzel k�ptelen k�r�ssel.

- Tal�n �ppen ez�rt, de azt is be kell vallanom, hogy az eny�m volt az �tlet alapja.

- Az �n�? De h�t, hogy gondolhatt�k, hogy belemegyek?

- �n nem is gondoltam, csak azt vetettem fel, hogy tanulhatn�nk �nt�l. A f�n�k�m ezt sz� szerint �rtelmezte, �s ellentmond�st nem t�r�en ideparancsolt a Baker Streetre.

- �rtem. –gondolkodott el - Nos, szerencs�je van, mert j� kedvemben vagyok, ugyanis nagyon csattan�s v�ggel kecsegtet az �gy, amin �ppen dolgozom, �gy nem k�ld�m el azonnal. Teszek egy pr�b�t.

Nem akartam elhinni, hogy ez t�rt�nt. Ez t�l sz�p, hogy igaz legyen! Maradhatok! P�r h�napja m�g azt hittem, hogy ez a f�rfi csak egy mesealak, �s most itt �ll el�ttem. Igaz, nem a legboldogabb, de �n, �n bizony olyan boldog voltam, mint m�g soha �letemben.

V�gsz�ra meg�rkezett a tea plusz cs�sz�vel. H�t, igen. Mrs Hudson nem hazudtolta meg mag�t. �rdekl�d�en n�zett r�m, �n pedig mosolyogva b�lintottam. Az arc�n �szinte �r�m ragyogott fel. Teh�t val�ban megkedvelt.

�s hogy a csapat teljes legyen, beviharzott Watson is. Felismertem, � volt az a f�rfi, aki Holmes k�s�r�je volt, amikor el�sz�r l�ttam.

- Holmes, indulhatunk? –siethetett, szapor�n szedte a leveg�t.

- Egy�nk el�bb egy kicsit, mert sz�ks�g�nk lesz az er�re. De Watsonom, hadd mutassam be Miss Morgant, aki egy ideig inaskodni fog a kez�nk alatt, igaz? –fordult fel�m helyesl�st v�rva.

L�tni akarta, hogy �n sem akarok belesz�lni a dolgaikba, csak lapulni csendesen. Belementem.

- Igen, �gy van. A rend�rs�g megfigyel�je vagyok, �s tanulni k�v�nok a t�rs�t�l, hogy azt�n megoszthassam a koll�g�immal a megszerzett tapasztalataimat. Tal�n, mire Mr Holmes id�s kor�ra visszavonul, siker�l elsaj�t�tani a m�dszereit, �s �tvehetj�k a szerep�t a b�n�ld�z�sben. –jegyeztem meg kiss� ep�sen.

Igaz�n Watsonhoz ill� volt az a lazas�g, ahogy ezt fogadta. Mintha a legterm�szetesebb dolog lenne. Nyitott tekintete mosolygott, �s bar�ts�gosan megr�zta fel� ny�jtott kezemet.

- H�t akkor �dv�zl�m, kedves koll�ga! Isten hozta k�z�nk.

- Hozok m�g egy cs�sz�t �nnek is Doktor �r. –k�z�lte mindentud� mosollyal Mrs Hudson.

- K�sz�n�m. – rugaszkodott neki az �telnek lelkesen Watson.

B�tortalanul �n is csipegetni kezdtem. Vill�mgyorsan magukba t�mt�k a felhalmozott t�z�rai nagy r�sz�t, majd szinte egyszerre felpattantak a sz�kr�l, �s az utols� korty te�t m�r �llva felsz�rcs�lve siet�sen szedel�zk�dni kezdtek. Nem tudtam, mi lesz a sorsom, hiszen �n nem voltam betervezve.

�s ennek megfelel�en t�rt�nt minden.

- Most m�g nem vihetj�k magunkkal, azonban nyomat�kosan k�rem, hogy tegye mag�t hasznoss�. –l�tszott, hogy m�r rohanna az �gye ut�n.

- �spedig hogyan?

Egy szekr�nyhez l�pett, �s kinyitotta az ajtaj�t. Iszonyatos mennyis�g� �js�gkiv�g�s d�lt ki bel�le, bebor�totta a sz�nyeget.

- Csin�ljon egy kis rendet, nekem nem er�ss�gem.

Seg�lyk�r�en Mrs Hudsonra pillantottam, de � csak a szem�t forgatta.

- �s mikor j�nnek vissza? – szeppentem meg.

- Legk�s�bb szerd�n, �g�rem.

- Szerd�n? De hiszen m�g csak h�tf� van! –borzadtam el.

- �gy van. Kedves Watsonom, el�re �s m�g tov�bb! -ki�ltott fel, �s leviharzottak a l�pcs�n.

Elszomorodva maradtam kettesben Mrs Hudsonnal. De � vigasztal�an mosolygott, �s megpaskolta a kezem.

- Elrep�l az a k�t-h�rom nap, kedvesk�m, k�l�n�sen, ha ezt itt mind rendbe akarja szedni. -�s a pap�rhalmokra mutatott.

- Meglehet. -s�hajtottam nem t�l bizakod�an, �s visszaroskadtam a sz�kembe.

- Hozok m�g abb�l a pit�b�l. –lement a konyh�ba, �s v�g�l magamra maradtam a csaknem �res h�zban.