�t

H�tf� reggel, r�viddel az ut�n, hogy meg�rkeztem a Scotland Yardra, valamennyi�nknek a nagyt�rgyal�ba kellett menn�nk. �llom�nygy�l�s, jaj!

Szokatlan forgalom kezd�d�tt el a folyos�kon, �s l�pcs�k�n, mely v�g�l egy el�ad�hoz hasonl� hatalmas teremben �lepedett le. Meglep�dtem, hogy milyen nagy sz�m� g�rd�t foglalkoztat a londoni rend�rs�g.

H�tul foglaltak helyet a k�zrend�r�k, el�l a nyomoz�k �s feletteseik. Legel�l pedig a f�rfiak l�tsz�lagos el�z�kenys�g�b�l, mi n�k telepedhett�nk le. De ink�bb az t�nt val�sz�n�nek, hogy ism�t csak egy �jabb p�ld�ja annak, hogyan pr�b�lnak meg az �gynevezett er�sebb nem tagjai a h�lgyek szokny�ja m�g� elb�jni, ha veszedelem k�vetkezik. Nyilv�nval� volt ugyanis, hogy ez a szokatlan gy�lekezet –kicsik �s nagyok egyben- egy �sszn�pi ledorongol�s v�gett sorakozott fel.

Miut�n mindenki elcsendesedett, �s a Kapit�nynak is siker�lt a hangsz�lait ord�t�s �zemm�dba �ll�tani, bizony el is kezd�d�tt a rev�m�sor, mely els�sorban olyan b�v�szmutatv�nyokat tartalmazott, hogyan lehet nagy t�meget hipnotikus dermedts�gbe merev�teni. J� m�dszert alkalmaztak, mivel a teljes �llom�ny hal�ls�padtan, kicsire zsugorodva, n�mas�gba burkol�zva pr�b�lt l�thatatlann� v�lni.

- �rulj�k el nekem, h�lgyek �s h�lgyek, hogy lehets�ges az, hogy ennyi „kiv�l� �s rem�nyteljes” rend�r�nknek, ilyen alacsony sz�mban siker�l felder�teni az �ltal�ban egyszer� emberek �ltal, nem t�ls�gosan bonyolult tervek alapj�n elk�vetett b�ntetteket? –mennyd�r�gte ny�jasan.- P�ntek este �tfutottam a statisztik�kat, �s eg�sz h�tv�g�n ezzel kellett az idegeimet borzolnom, v�rva, hogy mind egy�tt lehess�nk szeretetben, �s k�lcs�n�s meg�rt�sben. Elmondhassam, ami a kis sz�vemet nyomja.

- Mi���rt?- �v�lt�tte - Mi�rt van az, hogy egyetlen ember, egy egyszer� amat�r ism�t megal�zhat azzal, hogy k�t nap alatt megoldja a legbonyolultabb esetet is, mi pedig a legegyszer�bbekkel is hetekig sz�szm�t�l�nk, gyakran hi�ba. Ezt mondj�k meg nekem, b�r�nyk�im. – v�lt ism�t gyan�san m�zes-m�zass�. – Egyetlen szerencs�nk, meg kell, hogy mondjam, b�rmennyire is f�j, hogy Holmes szem�ly�ben val�ban egy �riemberrel akadtunk �ssze, aki nem k�veteli mag�nak a dics�s�get, �gy csak mi tudjuk, �s nem a nagyk�z�ns�g, milyen tehetetlen egy banda a mi nagyszer� rend�rs�g�nk.

Az elcs�ndesedett teremben egyszer csak egy eg�rkeszer� v�kony hang sz�lalt meg:

- Tal�n meg kellene pr�b�lnunk tanulni t�le, ha m�sk�pp nem megy.

A sz�vem egy pillanatra meg�llt, majd d�r�mb�lve indult �jra, mikor r�d�bbentem, hogy a hang bizony t�lem sz�rmazik.

- Tess�k? – fordult fel�m a Scotland Yard feje iszonyatos tekintettel,

reszketve a d�ht�l. – Takarodjon ki a teremb�l, �s j�jj�n az irod�mba t�z perc m�lva, akkor tal�n nem �l�m meg.

T�z percet csendes remeg�sben gyomorg�rcs�m k�r�l�s�val t�lt�ttem, majd ahogy az �rtekezlet v�get �rt, �s a koll�g�im lassan visszasz�lling�ztak, ki az irod�j�ba, ki az utc�ra az �gyeik ut�n, n�mi �tbaigaz�t�s seg�ts�g�vel a f�n�k irod�ja fel� vettem utamat. Csendesen kopogtam a hatalmas ajt�n, rem�nykedve, h�tha nem hallj�k meg. Azonban meghallott�k. Egy egyenruh�s titk�r nyitotta ki az ajt�t, majd a bels� iroda fel� terelgetett.

- Miss Morgan, nemdeb�r? M�r v�rj�k. - mondta.

Ett�l tartottam. Bekopogtam, �s egy pillanat m�lva nagy leveg�v�tellel bel�ptem.

- �, az �n b�tor kis �joncom! – fogadott kedvesen a kapit�ny.

Nem gy�ztem csod�lkozni ezen a kellemes hangv�telen, hiszen n�h�ny perccel ezel�tt m�g irt�zatos lelki�llapotban bocs�tott el. Most viszont ak�r egy szeret� nagyb�csi, olyan jovi�lis volt.

- �n ezt nem �rtem! – kezdtem.

- Ugyan-ugyan, hiszen mondtam, hogy lecsillapodom ennyi id� alatt, �s nem l�d�tottam. –magyar�zta.- Azonk�v�l egy nagyon sz�rakoztat� �tletem t�madt, �s igen j� kedvem lett t�le.

Ezt olyan s�t�ni mosollyal adta el�, hogy k�telkedni kezdtem benne, �n is olyan sz�rakoztat�nak fogom e tal�lni ezt a kis �tletet. Nem is v�rakoztatott sok�ig, azonnal megosztotta velem.

- L�tszik, hogy nem kellett a h�tv�g�n szolg�latban lennie, �s igen kipihent ahhoz, hogy tan�csokkal l�ssa el a felettes�t.

- �n…

- Hagyja csak, most �n besz�lek- v�gott a szavamba. – �gy v�li, van mit tanulnunk a nagy detekt�vt�l? Tal�n �n is �gy gondolom, ez�rt olyan megtiszteltet�sben r�szes�tem, hogy odamehet, k�z�lheti ezt vele, �s r�besz�lheti, hogy figyelhesse a m�dszereit, h�?

Kis h�j�n lesz�d�ltem a sz�kr�l. Ez azt�n a slamasztika. Na Lizzy, ezt megcsin�ltad. Pr�b�ltam a dolog j� oldal�t n�zni, hiszen ezt akartam, vagy nem? Most megvan r� a lehet�s�gem, s�t nem csak lehet�s�g, feladat, hogy Holmes el� �llhassak. �pp csak nem �gy k�pzeltem el. Hiszen azonnal ki fog pender�teni. Olvasm�nyaim, �s film�lm�nyeim alapj�n tudtam, hogy nem szokott finomkodni a nem sz�vesen l�tott vend�gekkel.

- Mikor kell mennem?

- Ez a besz�d! – v�gott h�tba atyaian a kapit�ny.- Azonnal, term�szetesen.

Szinte �reztem. Elhat�roztam, hogy egy f�l�r�t s�t�lok a parkban, miel�tt odamegyek, h�tha kital�lok valami okosat. Elb�cs�ztam, �s remeg� l�bakkal lebotladoztam az utc�ra, ahol most ink�bb kicsit g�nyosan, ism�t szikr�z�an s�t�tt a nap.