H�rom

Ahogy a r�szletek lassan kezdtek kibontakozni el�ttem az elk�vetkez� napon, �gy tisztultak ki lassan a zavar� hom�lyos foltok.

Nem �rtettem igaz�n p�ld�ul azt, mi�rt volt sz�ks�g hat h�napos t�volmarad�sra Davis r�sz�r�l, hiszen ugyanarra az id�pontra is visszaj�hetett volna, azonban a magyar�zat logikusnak t�nt. � maga m�r k�t �ve volt a m�ltban, �s bizony � is ugyan�gy v�ltozott, �regedett, mint b�rki m�s. Betegs�g�re foghatja majd �szhajsz�lait, illetve az �jonnan keletkezett r�ncokat, vagy karik�kat a szeme alatt.

Hogy mi�rt �ppen a rend�rs�g?…�m hamar meg�rtettem, hogy ilyen b�tor emberre volt sz�ks�g, mint Davis, aki nap, mint nap fel van r� k�sz�lve, hogy d�nts�n �letr�l, hal�lr�l ak�r. �s �n lehetek az ut�dja!

Mik�zben a r�p-taxi a Time-transport r�gim�di �p�lete fel� suhant velem, pr�b�ltam zakatol� agyamat lecsendes�teni, de minduntalan olyan bosszant� kis apr�s�gok jutottak eszembe, hogy hogyan fogom viselni a korabeli k�r�lm�nyeket. A villanyvil�g�t�s ritka holl�. V�z�bl�t�ses toilette? Ki tudja? �s vajon az utc�kon sok a l��r�l�k? �s hasonl� buta semmis�gek, amikr�l ma m�r tudom, hogy a nagy ismeretlent�l retteg� agyam v�dekez�se volt csup�n.

Nem csak a testi �ps�gemet kock�ztatom, tal�n az �letemet is, de a j�v�t is vesz�lyeztethetem. A j�v�t, ami az �n jelenem itt �s most.

Azonban hatalmas lend�letet �reztem magamban most, hogy m�r az els� k�bulat elm�lt. K�ptelen lettem volna visszal�pni a kih�v�s el�l. �s k�ptelen lettem volna lemondani arr�l a csod�latos �g�retr�l, hogy tal�n l�thatom, �rinthetem, k�zelr�l csod�lhatom, �s igen, tal�n megismerhetem �t, Sherlock Holmes-t!

A kutat�laborat�rium �p�let�nek olyan belmagass�g� helyis�gei voltak, hogy m�ris a m�ltban �reztem magam, k�l�n�sen, amikor megjelent el�ttem egy olyan furcsa asszony, aki igaz�n a feminista-piony�rok k�z�l val�nak l�tszott. F�rfias �lt�z�ke, nikotint�l �rdes hangja, �s v�dl�nak t�n� hanglejt�se azonnal ezt juttatta eszembe.

- �dv�zl�m, Morgan hadnagy! Samantha Pickford vagyok, a doktor asszisztense! K�rem, k�vessen! –pattogta feszesen, csupa felki�lt�jellel.

�gy t�nt teh�t, hogy val�ban v�rtak m�r, de lehetett volna megnyugtat�bb a fogad�bizotts�g. B�r tal�n m�r ez is a program r�sze, hiszen most m�r csak m�g nagyobb izgalmak v�rnak majd r�m.

A r�gi st�lus� �p�letben hirtelen egy ultramodern laborban tal�ltam magam, ahogy Pickfordot k�vettem, m�g a l�legzetem is el�llt. �s a k�zep�n… Azonnal tudtam, hogy mit pillantottam meg. Az id�g�p gigantikus k�rk�nt fesz�tett el�ttem. Bevallom, elk�pzelni sem tudtam, hogyan m�k�dhet. De nem is ez lesz a feladatom, hanem arra koncentr�lni, hogy �n hogyan fogok m�k�dni m�lt-lak� idegen l�nyk�nt. Igen, meg voltam gy�z�dve r�la, hogy nem lesz k�nny� beilleszkedni, b�r alkalmazkod� k�pess�gem volt az egyik oka annak, hogy mi�rt pont �n kaptam ezt a megb�zat�st.

- Leny�g�z�, igaz?- �sszerezzentem, b�r egy nagyon kedves hang sz�l�tott meg. �s a kedves hanghoz egy kedves arc csatlakozott. – Dr. Watson vagyok, nagyon �r�l�k, hogy meg�rkezett.

�nk�ntelen�l elnevettem magam.

- K�rem, ne haragudjon, de tekintve, hogy hova k�sz�l�k, v�ratlanul �rintett a neve -mosolyogtam m�g mindig.

- Sokan tal�lj�k sz�rakoztat�nak, de �nt meg�rtem, hiszen a mesebeli Watson doktor is akkorra dat�lhat� k�r�lbel�l -mosolygott megbocs�t�n.- Na de t�rj�nk a l�nyegre. Felk�sz�lt valamennyire?

- Valamennyire- helyeseltem.- Ezt a napot t�lt�ttem csak t�preng�ssel, de m�gis �gy �rzem, tal�n sok is volt. Nem hiszem, hogy fel lehet k�sz�lni.

- Tal�n val�ban nem. De most j�jj�n velem, �s ess�nk t�l a sz�ks�ges vizsg�latokon.

Az elk�vetkez� egy �r�t azzal t�lt�ttem, hogy t�relmesen viseltem, amint szond�kkal aggatnak v�gig k�v�l, �s r�mes, de bel�l is. Egyetlen vigaszom az volt, hogy ek�zben Watson doktor megnyugtat� hangj�n pr�b�lta elmagyar�zni a legkev�sb� sem megnyugtat� t�nyeket, technikai r�szleteket, amit nem nagyon tudtam �rtelmezni, de megpr�b�ltam koncentr�lni eg�szen addig, am�g nem hangzott el n�h�ny nagyon is ismer�snek cseng�, ismeretlen kifejez�s.

- Molekul�ris? -rezzentem �ssze.- Ezt �gy �rti, hogy iz�…Tudja! Sz�t fogok peregni?

- �n nem ezt mondtam, de v�g�l is ez j�r legk�zelebb az igazs�ghoz. V�llalja, ugye? -n�zett r�m azzal a ny�lt tekintet�vel.

Iszonyatos m�ret� gomb�c keletkezett a torkomban. �n igaz�n nem is �rtettem, hogy ker�lhetett oda. De se fel, se le nem akart mozdulni.

Hallgat�som gyan�s lehetett, mert v�g�l vigasztal�an megsz�lalt:

- A munkat�rsa is t�ljutott rajta szerencs�sen. De be kell l�tnia, t�l sok biztons�got nem tudok egyel�re �g�rni mag�nak, hiszen itt m�giscsak tesztel�sr�l van sz�, amint ezt �n is nagyon j�l tudja.

Rendreutas�tva �reztem magam, �s ett�l sz�t is oszlott a gomb�c.

Mivel otthon nem v�r senki, �gy a macsk�mat Sherlock-ot r�b�ztam a bar�tn�mre a szomsz�db�l, �s megpr�b�ltam k�nnyed�n b�cs�t venni, hiszen nem mondhattam el senkinek, milyen veszedelem v�r r�m. Most itt vagyok, d�nt�ttem. A vizsg�latok v�get �rtek, �s most itt t�tong el�ttem ez a hatalmas, selymesen f�mes k�r, ami elvisz majd Csodaorsz�gba.

Tal�n helyrajzi �rtelemben nem leszek messze, hiszen Londonban maradok, de minden m�s �rtelemben….F�ltem, hogy magamt�l is t�l messze ker�l�k, �s erre a gondolatra imm�r harmadszor, ism�t �sszeszorult a gyomrom.

Azonban ekkor Pickford �llt meg mellettem, kez�ben egy b�b�jos ruh�val, melynek egyszer�s�ge sugallta, hogy h�tk�znapi viseletr�l van sz�, eleganci�ja viszont arra utalt, hogy tiszteletre m�lt�an kell majd benne viselkednem, �s ez �jabb kih�v�sok el� �ll�tott. A parav�n m�g�tt magamra �lthettem a ruh�t, ami �gy volt kialak�tva, hogy korabelinek l�tsz�djon, azonban minden modern komfortot tartalmazott. H�l’ Istennek t�bbek k�z�tt

azt, hogy hossz� gombsor helyett rejtett cipz�rral z�r�dott az oldalamon, �gy legal�bb ilyen apr� dolgokon nem kell majd r�g�dnom. Hasonl� kellemes

dolgokkal megt�m�tt korh�nek l�tsz� utaz�l�d�t kaptam �tit�rsamul, �s nagyon �gy t�nt, hogy ez az indul�s ideje lesz. A doktor meger�s�teni l�tszott ezt a t�nyt, amikor r�viden �gy sz�lt.

- Itt az id�, k�szen �ll?

- Nem!- nevettem k�nosan.

- Akkor j� utat!

Megk�sz�ntem, majd hagytam, hogy labormunk�sok avatott kezei r�gz�tsenek az �l�sben, ami nem volt �ppen k�nyelmes, de mivel �gyis sz�thullok, ezt �n magam sem tartottam t�l l�nyegesnek.

Tompa z�g�s kezd�d�tt, �s a visszasz�ml�l�st egyre t�volabbr�l hallottam.   Furcs�n kezdtem �rezni magam, de m�g eszembe jutott, hogy nem is tudom, hova �rkezem pontosan, �s hogy tudok majd �zenni a j�v�be. �s hogyan juthatok vissza. Vagy elmondt�k? �n igaz�n nem…em…l�k…szem…Majd Davis….

Most m�r biztos mindj�rt f�jni fog-v�rtam-, de nem �reztem semmit. Lehet, hogy az agyam f�jdalom�rz� k�zpontja most esik sz�t, gondoltam k�b�n, azt�n minden els�t�t�lt.